Ez egy furcsa nap. H-t ma sem látom, de megértem, tanulnia kell. De akkor is rossz. Akkor vagyok általában a legmagányosabb, amikor leginkább szükségem lenne valakire. Ez mindig így szokott lenni, azt hiszem, nem csak nálam...Az élet egyik legérthetetlenebb összefüggése. Tegnap Pesten Thália Színház, sokat tanultam, de unalmas volt. Éjjel érkeztünk Sopronba, a hangpultban aludtam. A produkció címe: Szomorú vasárnap. Bár a mai nap tanulságait levonva Szomorú kedd... Vajon mi teszi az embert rossz kedvűvé? Mert nem úgy alakulnak a dolgai, ahogyan szeretné? Csak boldog szeretnék lenni, de kezdek rájönni, ez a legtöbb, amit az ember kívánhat. Szükségem van rá! Mit tegyek? Haladok előre az életemmel, de valahogy "csak" ez nem tesz boldoggá. Kell még valami. Ő. H. Az élet szép...állítja a LJM. És próbálok eszerint élni. Általában sikerül.
Az ember ha nincs egyedül, akkor is tud magányos lenni. És én az vagyok. Már régóta.
Gould
Ennek a képnek nincs címe
Vigyázz, frissen mázolva!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Magamról
- Gould
- Nem vagyok bonyolult lélek. Kegyetlen vagyok, önző, szeretem az életet, és nem szeretek barátot elveszíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése