R E F R E S H

Mint említettem, még tartozok az utolsó mondatokkal, amik H-val való kapcsolatomhoz tartoznak, ami a problémákat illeti...

Nos, jelentem, minden rendeződött, nincs az a probléma, amit ha megbeszélnek, nem javul picit... Nos, nálunk is ez történt, pontosabban abszolút módon meg tudtunk beszélni mindent!!! Ez jó érzés, mert az ember azért kapott intelligenciát, hogy éljen vele. Nem mindig könnyű, de mégis tenni kell, amit lehet, annak mindig van gyümölcse...:)

Rájöttem, kicsit felnőttem. Az élethez, a munkához, a családhoz, a Világhoz. A bennem rejlő gyerek ugyan még mindig él, és talán jobban, mint valaha eddig, de már tudok kezelni helyzeteket. És remélem mindig élni fog.:)

Reggel van, meleg van, vár a kerti munka, a szellemi feltöltődés, a frissen vágott fű illata, a kerti virágok illata, a szálló méhecskék vidám de szorgos zümmögése, egy másik világ, amit csak alig egy éve fedeztem fel, a saját életemben én lettem Kolumbusz, a Kristóf...:D

De ez így helyénvaló! Az ember fedezze fel magát, a lehetőségeit, a határait, és ezen határokat tágítsa, és használjon ki minden lehetőséget!!! Én ezt teszem, és élvezem!

A tavaszi zsongás mindenkire jó hatással van, rám is... Jó a zord, szürke téli napok után rápillantani a virágba boruló fákra, a bimbózó virágokra, érezni a nap adta energiát! Ez nekem a dopping, a drog. És erről nem akarok, nem tudok leszokni!:) Napfüggő lettem...:D

Mindenkinek, aki ifjúkori válságban van (és annak is, aki nem), melegen ajánlom, hogy menjen sétálni, figyeljen a körülöttünk levő világ rejtett szépségeire, és rájön, minden, amit túldimenzionálunk, csupán egy válaszok nélküli sötét kérdéshalmaz, amikre egyszerre akarunk választ kapni, és megérteni. Pedig van időnk. Lehet gyorsan élni, csak vigyázzon mindenki, nehogy csonkig égjen. A világ rohan, de sose szégyeljünk megpihenni!

A többit máskor, most megyek élvezni a jóidőt, vétek ilyenkor a gép előtt ülni!:) Tegyen mindenki így!:)

A másik fele...

Nem egyszerű úgy kapcsolatban élni, hogy ekkora korkülönbség van közöttünk. Úgy érzem, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ezt ne érezze egyikünk se, de a tegnap visszajelzés szerint ez még mindig kevés. H. megpendítette, hogy a szakításon gondolkozik. Vagyis már nehezen bírja. Nem tudom, mit tehetek, nem szeretnék rosszat neki, de szenvedni én sem szeretnék. Sokmindent toleráltam az elmúlt évben, nem is esett nehezemre, mivel szeretem. De ezek szerint akadtak dolgok, amiket nem beszéltünk meg. Már nevetségesnek érzem magam, hogy mindent tisztázni akarok, de úgy gondolom, enélkül veszett fejsze nyele... Gyerekesnek tart az egyik kortársa. Nem szoktam azon morfondírozni, hogy kinek mi a véleménye rólam, élek, ahogy bárki, a hibáimmal, az erényeimmel, a jó és rossz tulajdonságaimmal. Az élet az maga a jelen, a múlt és a jövő. Abbahagyni nem lehet, csak folytatni, csinálni kell, ameddig az Ég úgy akarja. Hiszek az Isteni gondviselésben, az eredendő emberi jóságban, talán még kicsit naívan, ettől lehetek gyerekes. Viselkedésemről nem tudok, és nem is akarok véleményt írni, ez nem az én dolgom. A hibáimat ismerem, azon nem lehet segíteni, aki saját hibát másoktól akarja megtudni.
H-val kapcsolatban még annyit, hogy megértem, bárhogy is dönt, de ha valaminek vége van, azt be kell látni. Ne szenvedjen egyikünk se, ne bántsuk a másikat. Szeretném, hogy folytassuk, de nem azon az áron, hogy ő szenved. Ez túl nagy ár. Csak remélni merem, hogy képes jól dönteni. Nehéz ezekről írni, mert minden mondata a szívembe mar, de sajnos ez velejárója a kapcsolatoknak. Ugyanazzal a kézzel lehet marni és símogatni...

Nem ennyi a történet, de a változatosság elvének keskeny partvonalán haladva most is dolgozni megyek. De igérem, még ma befejezem az eszmefuttatást.:)

2009.04.06.

Ennél frappánsabb cím nem jutott eszembe...
Sokaktól kaptam az intést: -Ne hanyagold a blogodat, Ernő...:)
Ez azt jelenti, sokan olvassák, vajon miért? Kíváncsiak rám? Vagy annyira elragadóan, humorosan írok, hogy nem lehet betelni vele?:) Lehet, hogy pályát tévesztett író vagyok, és meg kellene írnom a Hair folytatását, a Berger Vietnamban-t, Az arany ember gazdasági világválság-ihlette változatát: Az alu embert, vagy csupán egy regényt kellene írnom az életemről, ami nemcsak öntömjénezés cseppnyi egoizmussal, de még unalmas is lenne, hiszen az én életem csak nekem izgalmas...:) Tehát az utóbbit hanyagolom...
Nem véletlenül tűntem el. Összvéve mindennel, a színház egy teljes embert kíván. Nem beszélve a családi életemről, amire sajnos eléggé kevés időt tudok fordítani. Még nem tudom beosztani elég jól az időmet. Nem utolsó sorban, az egészségemre is ügyelni kezdtem, hiszen a fizikai igénybevétel aktív hiánya mély nyomot hagy az izmaimon és a szellememen is. Kaptam pár jelet, ami azt kívánja, hogy sportoljak, vagy legalábbis mozogjak eleget...Na de mennyi mozgás elég egy magamfajta 23 éves sutyeráknak? Ha mindennap megmásznám az Olymposzt, még az is kevés lenne... Tehát van feladat bőven...
De ami legjobban aggaszt, hogy a munka miatt elhanyagolom a családomat. Nem, ez nem a legjobb szó erre, nem tudok elget foglalkozni azokkal, akiket szeretek. A telefont már régóta csak H-val való beszélgetésre használom, különösebben nem érdekel, aki keres, talál, mintha nem mindig a színházban lennék...:D Ez volt a vidám fele a bejegyzésemnek, lassan, mihelyt rászánom magam, kiírom magamból azokat a gondolatokat, amelyeket így, írott formában az ember könnyebben megért, mint dagadó belső monológok sokaságában.
Igyekszem ezentúl kicsit gyakrabban írni, és jelentem, megkerültem, idő kellett, hogy rendezzem a soraimat, tudom, önző vagyok, de az vesse rám az első követ, aki nem az...:D

Számadás II

Mint lejjebb ígértem, folytatom számadásomat a múlttal. Achilla írta: "Sose élj a múltnak...". Igaza van. Bár nem a múltnak élek, viszont tisztában vagyok vele, hogy a jelent és a jövőt nagyban színezi az ember múltja... Ezért érdemes rendszerezni azt!
Nos...
A korábbi munkahelyemmel kapcsolatban írtam legutóbb. Energiaáramlás terén elemezgettem a "Társulatnál" töltött éveimet. És szó, ami szó, nem jött energia, emiatt nem tudtam adni energiát. Ez rajtam is múlt, de elveszett a hitem. Egy olyan világban, ahol a hitetlenség az úr, és ahol az emberek elmennek egymás mellett (nemcsak szóban, CSELEKEDETBEN IS!!!), nehéz hittel élni. Nekem legalábbis nehéz. Vagyis nehéz volt. Két dolgot kaptam az új munkahelyemtől többletként. Megbecsülést, és pénzt. Az előbbi a lényegesebb, de az utóbbi sem elhanyagolható, hiszen akármennyire is nyitott lettem Isten felé, talán megbocsátható gyarlóság, ha az ember szeretne csekket feladni. Ez sajnos most a földi élet rendje. Minden más rajtunk múlik.

Visszatérve a számadáshoz, a legutolsó soproni előadás kapcsán éreztem először, hogy már abszolút nem hiányzik a Komisz hangulata. A Komiszban játszó emberek viszont annál jobban hiányoznak. Más ember lettem. Szívesen segítek, de szakmailag már nem értek egyet dolgokkal. Ennél mélyebbre nem mennék, mivel ezt páran el fogják olvasni, és nem szeretnék rosszat sem másnak, sem magamnak. Nem hiányzik, és pont. Az emberek viszont a szívemben élnek, és sosem fogom elfelejteni azt a sok szép emléket, amit nekik köszönhetek.

Többit, máskor, megyek alukálni, nem egyedül: Tüdő Gyulával...:S

Számadás

Sok ember életében eljön a pillanat, hogy számot adjon adjon magának. És talán a környezetének. Talán itt van a pillanat, hogy mérlegeljem a környezetem és a köztem levő kapcsolatot.

Sok minden történt velem az elmúlt pár hónapban. Hideg is, meleg is. A legmelegebb, hogy olyan munkahelyem lett végre, ahol fontosnak érzem magam, és ami a legfontosabb: megbecsülnek. Ettől sokkal nyugodtabb, és kiegyensúlyozott vagyok, ami nem volt rám jellemző az elmúlt egy-két évben.

Akad, aki skizofrénnek, beteg embernek állít be az ismerősei előtt, de nem haragszom rá, bárki bármit mondhat rólam, legfeljebb rosszul esik, de nem lesz az életem középpontja, hogy ezzel törődjek. Én nem fogok másról pszichológiai véleményt mondani, mert nem ezért élek. Olyan vagyok, amilyen vagyok, egyes ember szerint sérült, mások szerint már nagyon is megbízható, de akadnak, akik még szeretnek is.

A leghidegebb esemény a hitetlenség, és az ebből fakadó konfliktusok lettek. Ösztönös ember vagyok, azt szeretem, és ahhoz fordulok bizalommal, akikhez úgy érzem, megtehetem. De én is tudok tévedni. Ezt nehéz elfogadni, de már meg tudom tenni. Nem játékosként élek, hanem emberként. Nehezebb, de jobb érzés...:)

De akad egy konfliktus, ami képes mindent beárnyékolni. Édesanyám. Sok mindent elrontottam vele kapcsolatban, sokszor nem voltam vele őszinte. És ez fáj. Mert nem ezt érdemelte volna. Ha visszautazhatnék öt évet az életemben, másként cselekednék.Mert az ő világnézetét sokban befolyásoltam. De a hangulati változásait nem gondolom, hogy én okoztam volna. Már 7-8 évesen is emlékszem ebből fakadó veszekedésre, bár akkor a nővérem volt a "célpontban". Meg kell tanulnunk együtt élni, ami már talán rajtam nem múlik, ha nem megy együtt, akkor meg kell találni a megoldást. Még nem tudom, képes vagyok-e egy ilyen hangulatembert hosszútávon kezelni, de majd kiderül. Én sem vagyok könnyű eset, skorpió révén amit a fejembe veszek, abból nem engedek... De már tudok alkalmazkodni.

Van egy kérdés, ami mostanság nagyon foglalkoztat: a hála.

Magamból kiindulva próbálok közelíteni ehhez a fogalomhoz. Miért vagyok hálás? A rosszakért tudok-e hálás lenni, csak mert tanultam belőle? Talán még nem. Még nem vagyok elég bölcs, vagy elég naív...:) De számot kell adnom az előző munkahelyemmel kapcsolatban. Eljött ennek is az ideje, eddig féltem a feladattól, de mára úgy hiszem, meg tudom tenni.

2002 januárja óra voltam az előző munkahelyemen. Hihetetlenül szép dolgokat köszönhetek ennek, de legalább ennyi fájdalmat is. A hála fogalmi fejtegetése is az elmúlt 6 évre vezethető vissza. Az energiaáramlás, mint fizikai és szellemi folyamat, az ének tanulmányaim kapcsán lett a gondolkodásom része. És úgy éreztem, ez a végére igencsak egyoldalúvá vált. Energiát fektetni dolgokba. A Többi kifejtést majd máskor.

MEGTALÁLTUK OLIVÉRT!!!

Isten segítségével megtaláltuk Olivért, akit szerencsére befogadtak Völcsejen...
Többet máskor írok, rohanok vásárolni...:)
Gould

KATTINTS RÁ!!!